Elköltöztünk a Szabadság térről, az irodánk új címe: 2700 Cegléd, Bercsényi utca 23.

Félfogadás

hétfő 8.30 – 12.30
kedd 8.30 – 12.30
szerda 8.30 – 12.30
csütörtök 8.30 – 12.30
péntek 8.30 – 12.30

Egyéb félfogadás csak előzetes időpont-egyeztetés alapján lehetséges.

Telefon(1): 06 53 501 188
Telefon(2): 06 53 501 187
E-mail: dobozi@kozjegyzocegled.hu
E-mail: dobozi@kozjegyzo.hu

Telefonos elérhetőség:

  • 8.30 - 10.00

Figyelem! Telefonon, folyamatban lévő ügyről, adatvédelmi okok miatt nem adhatunk tájékoztatást. Egyéb, általános jellegű jogi tájékoztatás csak előzetes időpont-egyeztetés alapján lehetséges.

Hasznos linkek

Hagyatéki eljárások lefolytatása

A hagyatéki eljárás általában az önkormányzatnál hivatalból (azaz „automatikusan”) megindul és az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatok összegyűjtése és rendszerezése után elkészített hagyatéki leltárt és annak okiratmellékleteit – körülményektől függően - kb. 1-2  hónap után tudják megküldeni a közjegyző részére. A közjegyző az iratok megérkezése és átvizsgálása után – amennyiben szükséges -  további adatokat is kérhet be pl. pénzintézetektől, örökösöktől, vagy különböző hivataloktól. Ha valamelyik örökös személyi, vagy lakcímadatai hiányosak, akkor a közjegyzőnek hirdetményt kell kibocsátania.

A hagyatéki tárgyalás kitűzésére – amelyre egyébként minden törvényes örököst meg kell idézni – csak azt követően kerülhet sor, ha már minden hiányzó adat beérkezett.

A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget  valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklés rendjén kéheti átadni a hagyatékot.

A hagyatéki eljárás közjegyzői díja a hagyaték értékéhez igazodik a „Díjszabás”-ban említett rendelet szabályai szerint.

Sokan nem tudják, hogy az alulértékelt hagyatéki ingatlannal pár ezer forint ugyan „megtakarítható” a hagyatéki eljárás díjából, azonban a hagyatéki ingatlan későbbi eladása esetén – a nagy értékkülönbözet miatt - ennek a megtakarításnak sokkal többszörösét kell majd kifizetni adó formájában. Ez a kellemetlen „meglepetés” úgy előzhető meg, hogy az örökösök már a hagyatéki eljárásban is ragaszkodnak a tényleges, valóságos ingatlanérték rögzítéséhez, így nem képződik olyan árkülönbözet, amely adóbefizetést eredményezhet.

Az ember a halála után hátra hagy olyan jogokat és kötelezettségeket (hagyaték), amelyek gyakorlását valaki(k)re, (a jogutódokra) feltétlenül át kell örökítenie, vagy egy végrendelettel, vagy a törvény szabályai alapján, mert ha nem így lenne, a túlélők mozdulni nem tudnának a félbemaradt, gazdátlan dolgoktól, a kaotikus viszonyoktól.

A közjegyzőnek a hagyatéki eljárás lefolytatásával az a feladata, hogy felderítse az örökhagyó örököseit, az átörökíthető vagyont és megállapítsa az öröklés módját, rögzítse az örökösök jognyilatkozatait, esetleges egyezségét.

Minden közjegyző csak az adott helyi bíróság illetékességi területén elhalálozott személyek után folytathatja le a hagyatéki eljárást, ha pedig az adott területen több közjegyző is működik, akkor az ügyek elosztásánál az elhalálozás hónapját kell figyelembe venni a jogszabályban rögzített szabályok szerint.  Az eljárásra illetékes közjegyző a MOKK honlapján (http://www.mokk.hu) is megkereshető.

Fontos tudni, hogy egy örökös mindössze csak annyi tartozást örökölhet, amennyire az általa megörökölt javak fedezetet nyújtanak, annál több tartozást tehát nem.

A tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a szabályszerűen megidézett örökös vagy más érdekelt meg nem jelenése nem akadályozza, a tárgyalás a távollétükben is megtartható. A megidézett személy akadályoztatása esetén örököstárs, hozzátartozó (a fél egyeneságbeli rokona és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a fél testvére, a fél házastársa, a fél jegyese, a fél élettársa, a fél házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a fél testvérének házastársa), vagy ügyvéd részére meghatalmazást adhat. Belföldön a meghatalmazást közjegyzői okiratba, közjegyző által hitelesített magánokiratba, vagy két tanú előtt aláírt ún. teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a tárgyaláson be kell csatolni. A tanúk nevét, lakcímét a meghatalmazáson fel kell tüntetni. (Meghatalmazás úgy is adható, hogy a kiküldött IDÉZÉS-sel együtt megküldött, tanúk előtt aláírt, megfelelően kitöltött MEGHATALMAZÁS–t a meghatalmazott elhozza, vagy eljuttatja a hagyatéki tárgyalásra!)

A meghatalmazott a saját javára nem képviselheti a meghatalmazót, a meghatalmazás a meghatalmazó és meghatalmazott közötti egyezségben nem használható fel. Külföldön élő megidézett személy csak a magyar külképviseleti hatóság (pl. konzul) által hitelesítetten adhat meghatalmazást, vagy adhat magyarországi kézbesítési megbízottnak megbízást. Amennyiben a külföldön élő félnek nincs magyarországi meghatalmazottja, vagy kézbesítési megbízottja, úgy az esetleges kézbesítési akadályok következtében a hagyatéki eljárás jelentős elhúzódása nem zárható ki.

Ha az örökös nem kíván örökölni, vagy örökrészét átruházni sem kívánja, úgy az örökös az öröklést tárgyaláson szóban, vagy egyébként írásban visszautasíthatja, ilyenkor őt az örökségből kiesettnek kell tekinteni, és helyette az ő leszármazója, vagy más örököstársa örököl, akiknek – ha ők sem akarnak örökölni – szintén visszautasító nyilatkozatot kell tenniük. Kiskorú helyett a szülői felügyeletet gyakorló szülők együttesen nyilatkoznak. Mezőgazdasági termelést szolgáló föld, hozzá tartozó eszköz, állatállomány külön is visszautasítható, vagy a föld a Magyar Állam részére ingyenesen felajánlható.

Linkek

  • Mit kell tudni a hagyatéki tárgyaláson való részvétellel kapcsolatban?
  • Mit tartalmazzon a meghatalmazás?
  • Mit kell tudni a hagyaték visszautasításával kapcsolatban?
  •